megoldások: egyszerűbb low-cost ETF-ek, cél az allokáció változtatása, kockázatok minimalizálása 

Ma már számos ETF érhető el a tőzsdéken és nálunk a K&H Értékpapírnál is, így a bőséges választék közepette könnyen elbizonytalanodhat a befektető, hogy pontosan melyik terméket válassza, illetve milyen stratégia alapján. Egy befektetési stratégia meghatározásánál és egy adott ETF kiválasztásánál több tényező is szerepet játszik, ezek közül néhány különösen fontos lehet a tervezés és az ETF-ek összehasonlítása során: 

• az ETF-hez kapcsolódó költségek: Minden ETF-hez tartozik egy TER (Total Expense Ratio) mutató, ami az adott ETF teljes költségét mutatja meg a teljes eszközértékhez képest. Például egy 0,20 százalékos TER azt jelenti, hogy az éves befektetésed 0,20 százalékát vonják le költségként. Ez fontos lehet a költséghatékonyság szempontjából, ezért érdemes minél alacsonyabb TER-rel rendelkező ETF-et választani.
  
  Néhány példa alacsonyabb költségű ETF-ekre: IE000FSN19U2 (0,03% TER) vagy IE000XZSV718 (szintén 0,03% TER)
  
  
• eszközosztály: Az ETF kiválasztásánál fontos szempont, hogy milyen eszközosztályba fektetünk be vele. Bár a legtöbb ETF részvénypiaci kitettséget biztosít, elérhetők kötvénypiaci, árupiaci, ingatlanpiaci vagy akár vegyes eszközalapú ETF-ek is. Az eszközosztály meghatározza az adott ETF kockázati profilját, hozampotenciálját és piaci viselkedését is, ezért kulcsfontosságú olyan ETF-et választani, ami passzol a befektető saját céljaihoz, preferált időtávjához és kockázattűrő képességéhez is.
  
  Néhány példa: IE00BGSF1X88 (USA kötvény), IE00B5L01S80 (ingatlanpiac)
  
  
• deviza szempontból is: Egy másik fontos szempont lehet főleg hazai befektetőként, hogy milyen pénznemben denominált ETF-re esik a választásunk. Mivel a nemzetközi alapkezelők termékei jellemzően külföldi devizákban érhetők el, szinte elkerülhetetlen, hogy devizakockázatot vállaljunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az árfolyammozgásokon túl a devizaárfolyamok változása is hatással lehet a befektetésünk értékére.
  Léteznek devizaárfolyam-kockázat ellen fedezett (currency-hedged) ETF-ek is, amelyek célja, hogy minimalizálják a devizaingadozásokból eredő hatásokat. Ezek különösen hasznosak lehetnek akkor, ha a befektető nem kíván devizakockázatot vállalni, vagy ha a hozam stabilizálása a cél.
  
  Példa deviza-fedezett ETF-ekre: IE00B3ZW0K18 (EUR fedezett), IE00BZ043R46 (USD fedezett)
  
  
• alternatív stratégiájú ETF-ek: A hagyományos piaci indexkövetéstől eltérő, alternatív stratégiát alkalmazó ETF-ek is hasznosak lehetnek bizonyos befektetők számára. Ide tartoznak például a volatilitásra építő ETF-ek, amelyek piaci ingadozásokból próbálnak profitálni, vagy azok hatását a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék. Emellett léteznek úgynevezett multi-faktor ETF-ek is, amelyek több tényezőt (pl. érték, növekedés, momentum) kombinálnak annak érdekében, hogy javítsák a hozam/kockázat arányt és növeljék a portfólió diverzifikációját.
  
  Példák alternatív ETF-ekre: IE00B8FHGS14 (volatilitás minimalizáló), IE00BJQRDN15 (multi-faktor)
  
  
• osztalék: Az ETF-ek többsége után jár osztalék, azonban az osztalék kezelésének módja alapján két fő típus különböztethető meg, ami hosszú távon jelentős hatással lehet a befektetés eredményességére.
  Az újrabefektető (Accumulating) ETF -ek automatikusan visszaforgatják az osztalékot az alapba, és ezzel az ETF értéke növekszik, míg az osztalékkifizető (Distributing) ETF-ek rendszeres időközönként kifizetik az osztalékot a befektetőknek.
  Az osztalékfizető ETF-ek esetében a kifizetett osztalék után általában azonnali adókötelezettség keletkezik, míg az újrabefektető ETF-eknél az adózás halasztott lehet, illetve a hozamok hosszú távon növelhetik a befektetés értékét. Stratégia szerint léteznek olyan ETF-ek is, amelyek a kifizetett osztalék maximalizálására törekszenek, ezért magas osztalékhozammal rendelkező papírok teljesítményét követik.
  
  Erre példa lehet ez az ETF is: IE00B8GKDB10