Ez a bejegyzés eredetileg a KBC Equitas oldalán jelent meg 2023. december 7-én.
Talán nem túl bátor kijelentés, ha azt mondjuk, hogy a világ egyik legismertebb hamburgere a McDonald’s által megalkotott Big Mac, amely világszerte ma már több mint 70 országban érhető el. Ennek fényében még az Economist 1986-ban úgy gondolta, hogy a burger árváltozása valamilyen formában érdekes gazdasági mutatóként alkalmazható az országok összehasonlítása kapcsán, így létrehozták a Big Mac indexet. De vajon tényleg annyira hasznos ez a mutató?
Fontos az elején tisztázni a vásárlőerő paritás (PPP) jelenségét, vigyázat, lehet hogy ez már elsőre bonyolult lesz. A vásárlóerő paritás azt mutatja meg, hogy mennyi terméket, szolgáltatást lehetünk képesek megvenni egy adott devizában más devizához képest, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. A Big Mac-ek által illusztrálva ez így annyit jelent, hogy megnézzük két különböző ország esetében mennyibe kerülnek a hamburgerek, majd ezek arányát összehasonlítjuk a valós devizaárfolyamokkal.
A példa szemléltetése érdekében nézzük meg, hogy mit is mutat a magyar Big Mac ára a forint helyzetéről. Az Economist minden év januárjában, illetve júliusában frissíti az adatbázisát, így a legutóbbi, 2023 júliusi értékek alapján végezzük el mi is a vizsgálatunk. Ekkor átlagosan 1400 forintba került egy hamburger a magyarországi üzletekben, míg az Egyesült Államokban 5,58 dollárba került egy ugyanilyen burger.
Így a Big Mac index alapján az alábbi implikált devizaárfolyamot kapnánk:
1400 HUF / 5,58 USD = 250,9
Vagyis ha 250 forint körül lett volna 1 dollár, akkor kaptunk volna ugyanúgy 5,58 dollár értékben itthon, és az USA-ban is egy Big Macet. A valóságban látott árfolyam ekkor jelentős mértékben eltért a kalkulált értéktől, hiszen ekkor 351 forint körül mozgott az USDHUF árfolyama, ez pedig 28-29 százalékos "elméleti" alulértékeltségről árulkodott a forint esetében. Az Economist oldalán egyébként lehetőségünk van a különböző országok esetében elvégezni a felmérést, sok esetben pedig látható azért hogy jelentős eltérések mutatkoznak, így felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire is ad valós képet az eltérő gazdaságokról az index.
Azonnal látható viszont itt, hogy amennyiben csak a dollárban kifejezett árakat hasonlítjuk össze az országok között, akkor azt láthatjuk, hogy Svájc messze kiemelkedik a mezőnyből, de Norvégiában is azért a zsebükbe kell nyúlniuk a Big Mac-et kívánó vásárlóknak. Látható persze, hogy a magas árazás mellé bőven nagyobb mértékű reálbér is kapcsolódhat egyes országok lakosai esetében, míg alacsonyabb árazásnál a fordítottja is lehetséges. Itt viszont gyorsan kiderül, hogy már első belegondolásra rengeteg egyéb hatás létezhet, ami befolyásolja végül ezt a számot.
Kritikaként felvetődhet a kérdés, hogy miért éppen a Big Mac, hiszen számtalan világszerte elérhető termék által hasonló mérések lennének végezhetők, így inkább a burger hírneve, mintsem a gazdasági megalapozottság járulhatott hozzá a választás melletti döntéshez. Alapvetően azért sok szempontból érdekes lehet ez a speciális index, ugyanakkor bőven vannak azért hátrányai is az indexnek:
- A hamburgerek árai különböző költségeket tartalmazhat országonként, így akár a munkabér költsége is erősen befolyásolhatja a Big Mac árazását. De akár a különbözői szállítási költségek, reklámköltségek is befolyásolhatják az árakat, ez pedig az összehasonlítást bonyolítja valamelyest. Egyébiránt országokon belül is eltérhető lehet az árazás, hiszen nem mindegy, hogy egy nagyvársoban, esetleg egy vidéki területen zajlik az értékesítés.
- Hiányzik a diverzitás, hiszen egyedül egy termék árának változását követi figyelemmel az index, ez pedig jókora eltérést hozhat a jóval diverzifikáltabb fogyasztói árindex kosarához képest. Ennyi erővel lehetne az iPhone-indexet is nézni, de ha jobban belegondolunk a Netflix árak is sokszor eltérnek egy-egy régióban.
- Egyelőre sok országban nem elérhetők a McDonald’s szolgáltatásai, így például az afrikai régiók tesztelés alá vetése nagyobb akadályokba ütközhet. Szintén fontos, hogy a McDonald’s jelentősen hat az árképzésre, vagyis céges szintű döntések is meghúzódnak az árazási kérdésekben.
Összességében azért elmondható, hogy lehet némi előnye az index ismeretének, például valamelyest segíthet megérteni a vásárlóerő-paritás működését. Így inkább edukatív szerepet tölthet be az index, mintsem konkrét gazdasági mérőszámként funkcionáljon, hiszen a valóságban a komplexebb folyamatok mögött sokszor bonyolultabb ismeretek is szükségesek azok megértéséhez, és egy-egy túlzóan leegyszerűsítő indexből, vagy számításból még nem szerencsés érdemi következtetéseket levonni.
jogi nyilatkozat
A fenti marketingközleményt a Patria Finance Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „K&H Értékpapír”) állította össze. A K&H Értékpapír semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A marketingközleményben szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A pénzügyi eszközök értéke, ára vagy a belőlük származó jövedelem változhat, illetve az árfolyamváltozások ezeket befolyásolhatják. Ezen változások következtében a pénzügyi eszközökbe történő befektetés értéke csökkenhet. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A marketingközleményben szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.
Amennyiben a marketingközleményben a K&H Értékpapír további marketingközleményein alapuló ajánlások szerepelnek, azok soha nem értelmezhetők a kapcsolódó marketingközleményben foglalt iránymutatások nélkül.
A Patria Finance, a.s.-szel való együttműködés keretében létrejött, több szerzőt feltüntető marketingközlemények esetében az eredeti, cseh nyelvű marketingközlemény szerzője a Patria Finance, a.s. megjelölt munkavállalója, a magyar nyelvű fordítást, illetve a lektorálást pedig a K&H Értékpapír munkavállalója végzi, így az érintett marketingközlemény tartalma lényegében megegyezik az eredeti cseh nyelvű marketingközleménnyel.
A K&H Értékpapír semmilyen módon nem garantálja, hogy a marketingközleményben említett pénzügyi instrumentumok megfelelnek az Ön igényeinek. A K&H Értékpapír a jogszabályoknak megfelelően elvégzi az értékesített termékek célpiaci vizsgálatát. A vizsgálat keretében értékeli a termékek jellemzőit, valamint az ügyfelekről rendelkezésére álló – befektetővédelmi kérdőív kitöltése révén megszerzett - információkat. Weboldalunk látogatói az anyagainkban feltüntetett pénzügyi instrumentumok tekintetében az azokban megjelölt célpiacon kívülre is eshetnek.
A K&H Értékpapír jelen marketingközlemény útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így a marketingközleményben szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.
A marketingközleményben említett pénzügyi eszközök, illetve befektetési stratégiák nem alkalmasak minden befektető számára. Az abban szereplő vélemények és ajánlások nem veszik figyelembe az egyes ügyfelek egyéni helyzetét és személyes körülményeit, pénzügyi helyzetét, ismereteit, tapasztalatait, céljait vagy igényeit, valamint nem hivatottak konkrét pénzügyi eszközöket vagy befektetési stratégiákat ajánlani az egyes befektetőknek. A marketingközlemény elsősorban olyan befektetők számára készült, akiktől elvárható, hogy befektetési döntéseiket saját maguk, önállóan hozzák meg és döntsenek a marketingközleménnyel érintett pénzügyi eszközökbe történő befektetés célszerűségéről, figyelembe véve különösen az árat, a lehetséges veszélyeket és kockázatokat, saját befektetési stratégiájukat, valamint saját jogi, adózási és pénzügyi helyzetüket. A marketingközlemény maga nem képezheti a befektetési döntések egyetlen alapját.
A befektetőnek a befektetés alkalmasságának megítélése szempontjából szükséges lehet saját felelősségre szakmai tanácsot kérnie, ideértve az adótanácsadást is, a marketingközleményben nevesített pénzügyi eszközökkel, egyéb befektetési eszközökkel, befektetési stratégiákkal kapcsolatban.
A K&H Értékpapír működését anyavállalata révén a cseh pénzügyi felügyelet, a CNB (Czech National Bank) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.
Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve kizárólag a K&H Értékpapír előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen marketingközlemény tartalmát rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni, sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.
A jelen marketingközlemény nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.
A K&H Értékpapír jelen marketingközleményre is kiterjedő módon megfelelő belső eljárásokat dolgozott ki és működtet az összeférhetetlenségi esetek elkerülése, illetve közzététele érdekében. A jelen marketingközlemény készítésében részt vevő személyekre vonatkozó és a marketingközleménnyel kapcsolatos egyéb lényeges információkat a következő oldalon, a linkre kattintva talál: Anyagaink jellemzői, összeférhetetlenségi szabályok
A 2023. december 31. előtti keltezésű tartalmakat eredetileg a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe állította össze, és a KBC Equitas oldalán (www.kbcequitas.hu) voltak elérhetőek.