Körülbelül egy éve kezdődött a járvány miatti tőzsdei mélyrepülés, február végétől indult a néhány hetes, gyors esést hozó periódus a piacon. Azóta eltelt elég sok hónap, számos szektor pedig így utólag visszatekintve elég olcsón megúszta ezt. A techcégek például alig estek, majd néhány héttel később már új csúcs felé indultak el, sok részvény pedig meg is haladta az addigi rekordokat. Ez mondjuk nem volt akkora meglepetés, már április végén volt erről bővebben szó ebben az írásban, jól pozícionáltak ezek a vállalatok az ilyen eseményeknél.
Mára nagyot fordult a világ, akkor a csapból is a monetáris és fiskális lazítások folytak, mostanra viszont már sokan a várható monetáris szigorításokat várják, noha a járványhelyzet sajnos még nincs mögöttünk. Ebben való félelmükben a legtöbben a kötvényhozamokat, illetve nevezetesen a 10 éves amerikai kötvényhozamot nézik, ami állításuk szerint (figyelem, durva szám jön!) másfél százalékos emelkedésével „elszállt”.
A 10 éves amerikai kötvényhozam, forrás: tradingview.com
Igen, valóban lehet úgy nézni, hogy a tavaly nyár végi 0,5 százalékhoz képest 200 százalékkal emelkedtek a kötvényhozamok, de azért érezhető, hogy ilyen megfogalmazás mellett kicsit kilóg a lóláb. Egy fokkal szerencsésebb úgy érvelni, hogy 100 bázispontot emelkedtek, de közgazdaságilag talán még mindig a legegyszerűbb csak simán kijelenteni, hogy másfél százalékos a hozamszint. Ez ugyanis nem csak sokkal érthetőbb, de a lényeget is jobban megragadja.
Kis kitérő: a befektetők és a piaci elemzők modellszámításaik során diszkontrátákat használnak, és a növekvő hozamszint és diszkontráta alacsonyabb elméleti értéket eredményez a részvények fair értékét tekintve. Ez alapján logikusnak tűnik, hogy a növekvő hozamszint a részvényeknek például nem jelent jót. Csakhogy ez egy nagyon leegyszerűsítő megfogalmazás.
A mostani helyzetben ugyanis a gazdasági kilátások várható javulásáról van szó, továbbá a növekvő inflációs várakozásokról (nem pedig túlfűtöttségtől). Ebben a környezetben ugyan valóban megnőhet a diszkontráta, ugyanakkor a javuló gazdasági kilátások javuló bevételeket, profitokat, és végső soron cash-flow termelést jelenthetnek a cégeknek. Ez pedig a fentiekkel éppen ellentétes eredményt ad. Ráadásul szinte dogmának számít, hogy az inflációs kilátások növekedésével szemben talán a részvények jelentik az egyik legjobb fedezéket.
Ez alapján tehát kissé túlzónak tűnik, hogy a 1,5 százalékos 10 éves hozamszintben sokan tragédiát és óriási kockázatot látnak. Azt nem állítom, hogy ezt nem érdemes figyelni (sőt, nagyon is érdemes a trendet), de pusztán a diszkontrátákból és értékeltségekből kiindulni kimondottan féllábas érvelésnek tűnik, az összkép ennél sokkal részletesebb és mélyebb.
Sok közgazdász és piaci elemző szerint nagyjából 3 százalék körül lehet az a szint, ahol a kockázatmentes hozamok szintje már eléri az „elméleti fájdalomküszöböt”. Vagyis 3 százalék alatt a hozamemelkedés még kedvező, mert a gazdasági kilátások javulását, és az inflációs kilátások normalizációját jelenti, ami a cégeknek sem rossz, mivel javul a cash-flow termelés. Felette pedig már valóban érvényesülhet a túl negatív értékeltségi hatás, itt már az optimum-pont felett vagyunk ugyanis.
Az már sokkal érdekesebb kérdés, hogy a nagyon távoli jövőre fókuszáló, jelenleg nyereség (és/vagy bevétel) nélküli cégeknél ez mennyit számít, mivel ott a jelenlegi cash-flow termelés egyébként negatív, az értéket tehát a nagyon távoli jövőben lévő cash-termelés jelenti. Az ő esetükben tehát valóban lehet hatása már ennek a trendnek is.
Csakhogy az általános tőzsdei árszinteket (pl. az S&P 500 indexet) nem ezek a cégek dominálják. A nagy techcégek például remek készpénztermeléssel és nyereségrátával rendelkeznek, így a hozamemelkedés jelenlegi mértéke nem feltétlenül negatívum, de legalábbis a katasztrófától eléggé messze van összpiaci szinten.
Persze az is lehet, hogy sokan ezt egy tartós trendnek gondolják, amiben igazuk is lehet. Ebben az elemzésben mi is bővebben kifejtettük, hogy a kötvénypiaci befektetések kilátásai miért nem pozitívak, és valóban jelentős volt a leértékelődés az árfolyamokban. A tartós hozamemelkedés viszont évek óta vissza-visszatérő slágertéma, szóval ezzel még érdemes óvatosan bánni. Persze kitudja, egyszer biztos bejön azoknak, akik tartósan ezt mondogatják.
(Az IEF ETF árfolyama, forrás: tradingview.com)
Az írás eredetileg ezen a blogon jelent meg.
jogi nyilatkozat
A fenti marketingközleményt a Patria Finance Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „K&H Értékpapír”) állította össze. A K&H Értékpapír semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A marketingközleményben szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A pénzügyi eszközök értéke, ára vagy a belőlük származó jövedelem változhat, illetve az árfolyamváltozások ezeket befolyásolhatják. Ezen változások következtében a pénzügyi eszközökbe történő befektetés értéke csökkenhet. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A marketingközleményben szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.
Amennyiben a marketingközleményben a K&H Értékpapír további marketingközleményein alapuló ajánlások szerepelnek, azok soha nem értelmezhetők a kapcsolódó marketingközleményben foglalt iránymutatások nélkül.
A Patria Finance, a.s.-szel való együttműködés keretében létrejött, több szerzőt feltüntető marketingközlemények esetében az eredeti, cseh nyelvű marketingközlemény szerzője a Patria Finance, a.s. megjelölt munkavállalója, a magyar nyelvű fordítást, illetve a lektorálást pedig a K&H Értékpapír munkavállalója végzi, így az érintett marketingközlemény tartalma lényegében megegyezik az eredeti cseh nyelvű marketingközleménnyel.
A K&H Értékpapír semmilyen módon nem garantálja, hogy a marketingközleményben említett pénzügyi instrumentumok megfelelnek az Ön igényeinek. A K&H Értékpapír a jogszabályoknak megfelelően elvégzi az értékesített termékek célpiaci vizsgálatát. A vizsgálat keretében értékeli a termékek jellemzőit, valamint az ügyfelekről rendelkezésére álló – befektetővédelmi kérdőív kitöltése révén megszerzett - információkat. Weboldalunk látogatói az anyagainkban feltüntetett pénzügyi instrumentumok tekintetében az azokban megjelölt célpiacon kívülre is eshetnek.
A K&H Értékpapír jelen marketingközlemény útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így a marketingközleményben szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.
A marketingközleményben említett pénzügyi eszközök, illetve befektetési stratégiák nem alkalmasak minden befektető számára. Az abban szereplő vélemények és ajánlások nem veszik figyelembe az egyes ügyfelek egyéni helyzetét és személyes körülményeit, pénzügyi helyzetét, ismereteit, tapasztalatait, céljait vagy igényeit, valamint nem hivatottak konkrét pénzügyi eszközöket vagy befektetési stratégiákat ajánlani az egyes befektetőknek. A marketingközlemény elsősorban olyan befektetők számára készült, akiktől elvárható, hogy befektetési döntéseiket saját maguk, önállóan hozzák meg és döntsenek a marketingközleménnyel érintett pénzügyi eszközökbe történő befektetés célszerűségéről, figyelembe véve különösen az árat, a lehetséges veszélyeket és kockázatokat, saját befektetési stratégiájukat, valamint saját jogi, adózási és pénzügyi helyzetüket. A marketingközlemény maga nem képezheti a befektetési döntések egyetlen alapját.
A befektetőnek a befektetés alkalmasságának megítélése szempontjából szükséges lehet saját felelősségre szakmai tanácsot kérnie, ideértve az adótanácsadást is, a marketingközleményben nevesített pénzügyi eszközökkel, egyéb befektetési eszközökkel, befektetési stratégiákkal kapcsolatban.
A K&H Értékpapír működését anyavállalata révén a cseh pénzügyi felügyelet, a CNB (Czech National Bank) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.
Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve kizárólag a K&H Értékpapír előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen marketingközlemény tartalmát rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni, sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.
A jelen marketingközlemény nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.
A K&H Értékpapír jelen marketingközleményre is kiterjedő módon megfelelő belső eljárásokat dolgozott ki és működtet az összeférhetetlenségi esetek elkerülése, illetve közzététele érdekében. A jelen marketingközlemény készítésében részt vevő személyekre vonatkozó és a marketingközleménnyel kapcsolatos egyéb lényeges információkat a következő oldalon, a linkre kattintva talál: Anyagaink jellemzői, összeférhetetlenségi szabályok
A 2023. december 31. előtti keltezésű tartalmakat eredetileg a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe állította össze, és a KBC Equitas oldalán (www.kbcequitas.hu) voltak elérhetőek.