Magyar lakossági befektetőként a forintos és devizás megtakarítások összehasonlítása elsőre egyszerű kérdésnek tűnhet:
melyiknél ér többet a befektetés óta elért hozam?
A valóság viszont ennél jóval árnyaltabb, hiszen közel sem mindegy, hogy milyen fizetőeszközben nézzük a befektetések hozamát, ami adott esetben nagyon eltérő számokat eredményezhet.
vegyünk egy példát:
Az egyik legnépszerűbb tőzsdei befektetés a lakossági befektetők körében a világ fejlett és feltörekvő részvénypiacainak teljesítményét lekövető befektetési alapok (példánkban All Country World Index). Ennek eurós hozama 2025 és 2026 júniusa között 27 százalék volt, forintban kifejezve viszont csak 11 százalék. Tehát forintban nézve kevesebb, mint feleannyi hozamot mutat a befektetés, miközben az eurós hozam sokkal kedvezőbb.
Ezt a különbséget a két hozam között a nagyobb forinterő okozta az elmúlt 1 évben, az euróval szemben több mint 10 százalékot erősödött a hazai fizetőeszköz ez idő alatt. Elmondható tehát, ha az eurós befektetéseinket forintban követjük, és csak a forintos hozamot nézzük, az sokszor félrevezető számokhoz vezethet a befektetés mögöttes teljesítményét illetően.
A fenti példában bemutatott befektetés forintos és eurós hozama tehát jelentős eltérést mutatott 1 éves időtávon. Hosszabb, 5 éves időtávon (2021 és 2026 júniusa között) nézve viszont már az látszik, hogy forintban és euróban számolva egyaránt 85 százalék körüli hozamot mutatott a befektetés.
Ez jól rámutat arra, hogy míg rövid távon jelentős eltéréseket okoznak a devizamozgások, addig hosszabb távon ezek a hatások kiegyenlítődhetnek, és sokkal inkább a befektetés valódi teljesítménye fogja meghatározni az elért hozamot. Érdemes tehát ezt észben tartani, ha például a rövid távú, devizaárfolyamok által torzított teljesítmény alapján hozunk hosszú távú befektetési döntéseket, mert így könnyen alul- vagy felülértékelhetjük egy adott befektetés valós teljesítményét.
nem mindegy az infláció sem
Sokan megfeledkeznek róla, de a forintos és eurós hozamok összehasonlításában az is számít, hogyan alakul a magyar és az európai infláció egymáshoz képest. Gondoljunk csak bele: közel sem mindegy, hogy a megtakarításunkból adott esetben mennyit tudunk majd fogyasztani, erre pedig az infláció is nagy hatással van, hiszen annak emelkedésével a megtakarított pénzünk folyamatosan veszít értékéből.
És az infláció Magyarországon jellemzően magasabb, mint az európai átlag, ha tehát az inflációval korrigált hozamokat (reálhozamokat) nézzük, akkor egy forintos befektetés magasabb hozama akár alacsonyabb valódi vásárlóerő-növekedést jelenthet, főleg hosszabb (több mint 5 éves) időtávon nézve. Tehát egy forintos megtakarítás papíron jól teljesíthet, ha időközben a hazai infláció jelentősen emelkedik, a befektető ténylegesen nem biztos, hogy érdemben gazdagodik.
mikor érdemes az eurós hozamot nézni?
Ökölszabályként el lehet mondani, hogy a megtakarítási célunknak megfelelő módon kell kiválasztani, melyik devizában szeretnénk megtakarítani és a megtakarított összeget befektetni, és ennek megfelelően az adott devizában nézni a tőzsdei hozamokat.
Tehát ha például tudjuk, hogy
- belföldi ingatlanra,
- önerőre,
- felújításra,
- vagy egyszerűen vésztartalék kialakítására
gyűjtünk, akkor célszerű lehet a forintos megtakarításokat előnyben részesíteni, és a forintos hozamokkal számolni, az megfelel-e a korábbi elképzeléseinknek.
Ezzel szemben célravezető lehet a devizás befektetések választása, ha
- nyugdíj előtakarékoskodás,
- külföldi ingatlan vásárlása,
- külföldi tanulmányok finanszírozása,
- vagy külföldi utazás
a befektetésünk célja, ilyenkor pedig értelemszerűen a devizás hozam lesz a mérvadó.
Ezekből az is látszik, hogy míg a rövid távú megtakarítási célok általában forintban fejezhetőek ki, addig a hosszabb távú befektetéseknél nagyobb szerepet kapnak a devizás megtakarítások.
A nyugdíj megtakarítás még egy érdekes kérdés, hiszen az euró potenciális bevezetésével a magyar befektetők számára is egyre inkább az eurós hozamokat lesz érdemes figyelni nyugdíjmegtakarításaik követésére.
Elmondható tehát, hogy befektetéseink követéséhez nem elég egyszerűen a forintos hozamokat nézni, hiszen a devizaárfolyamok mozgása rövid távon torzíthatja a mutatott teljesítményt, miközben a hosszú távú befektetési célok elérésében sok esetben inkább a devizás hozam lehet a mérvadó.
Devizás befektetésekben gondolkodsz?
Nézd meg, milyen befektetési alapok érhetőek el devizában a K&H Banknál!
devizás befektetések a K&H Banknál
Próbáld ki befektetési kalkulátorunkat és csekkold a befektetési alapok múltbeli teljesítményét!
befektetési kalkulátor a K&H Banknál
Már készülsz az euró bevezetésére?
Tudtad, hogy a K&H Értékpapírnál néhány kattintással átállíthatod portfóliódat euróra?
Lépj be a K&H Értékpapír mobiltrader alkalmazásba és próbáld ki.
jogi nyilatkozat
A fenti tájékoztatást a Patria Finance Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „K&H Értékpapír”) állította össze.
A K&H Értékpapír jelen tájékoztatás útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, marketingközleménynek, így az itt szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.
A K&H Értékpapír semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A tájékoztatásban szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A tájékoztatásban szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.
Felhívjuk továbbá Ügyfeleink figyelmét, hogy minden, a K&H Értékpapír által készített statisztika, kimutatás pusztán tájékoztató jellegű, az azokban szereplő adatok és eredmények nem minősülnek az adott statisztika vagy kimutatás tekintetében reprezentatívnak.
A K&H Értékpapír működését anyavállalata révén a cseh pénzügyi felügyelet, a CNB (Czech National Bank) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.