Kedvező éveken vannak túl a magyar háztartások a részvények szempontjából, a közvetlen részvényállomány alakulása pedig hosszú távon is izgalmas képet fest. Az adatok alapján jól látszik, hogy a teljes pénzügyi vagyonhoz viszonyítva a tőzsdei részvények aránya már 3 százalék fölé emelkedett, ami így érdemi javulást jelent az utóbbi évekhez képest. A bővülést az árfolyamok emelkedése mellett a lakossági vásárlások is támogatták, miközben nemzetközi összevetésben további jelentős tér látszik a felzárkózásra.
Az elmúlt évek tendenciájából tisztán kirajzolódik, hogy a magyar lakosság egyre nagyobb arányban tart tőzsdei részvényeket a pénzügyi vagyonán belül, ezt jól méri, ha a közvetlen tőzsdei részvények állományát elosztjuk a bruttó pénzügyi vagyon negyedéves értékével. 2019 végén még 1,5 százalék alatti érték volt megfigyelhető, illetve hosszú éveken keresztül úgy tűnt, hogy a 1,5-2 százalékos arányról nem igazán sikerül elmozdulni. Mostanra viszont jelentős növekedésre került sor, az elmúlt negyedévekben pedig sikerült meghaladni a 3 százalékos szintet.
Ez egyébként már akkor is látványos, ha csak külön az állományi adatokat nézzük, és nem hasonlítjuk össze azt a teljes bruttó pénzügyi vagyonnal. A 2019 végén látott 935 milliárd forintról ugyanis közel 4 ezer milliárd forintra emelkedett 2025 végére a magyar háztartások tőzsdei részvénybefektetéseinek összesített értéke, néhány év leforgása alatt tehát több mint négyszeresére emelkedett az állomány mérete.
Az állomány növekedését segítette:
- az új megtakarítások nettó beáramlása,
- de az elmúlt években látott kedvező globális szintű részvénypiaci teljesítmény és az ebből fakadó átértékelődés is hozzájárult a részvénybefektetések összegének növekedéséhez.
A fentiek alapján az arány fokozatos emelkedése jelzi, hogy a tőzsdei részvények a teljes pénzügyi vagyonon belül is erősödő szerephez jutottak az elmúlt években.
Lenne még tér hova javulni
A pozitív trend ellenére a magyar háztartások közvetlen tőzsdei részvénykitettsége nemzetközi viszonylatban így is mérsékeltnek számít. Mind az Eurózónában, mind pedig az Európai Unión belül átlagosan magasabb, 5 százalék körüli mutatószám látható az Eurostat adatai alapján, tehát lenne még tér a magyar megtakarítások felzárkózására. Az is igaz persze, hogy a közvetett kitettség is fontos, mivel az alapokon keresztül a tényleges kitettség magasabb lehet, egyes Eurozóna országok kapcsán pedig ez is szempont.
Látható ugyanakkor, hogy az utóbbi években érdemi vagyonnövekedés ment végbe, hiszen a 2019 végén látott, mintegy 63 ezer milliárd forintos szintről 2026 első negyedévének végére már 124 ezer milliárd forint fölé emelkedett a bruttó pénzügyi vagyon. Elméletileg tehát ekkora vagyon mellett már egyetlen százalékpontos elmozdulás is több mint 1200 milliárd forinttal változtatná meg a lakosság közvetlen részvénykitettségét.
Ki lehet emelni azt is, hogy a bruttó pénzügyi vagyonból mintegy 26 ezer milliárd forintot készpénzben és bankbetétekben tartanak a magyar háztartások. Ennek természetesen egy része valóban a likvid tartalékok részét képezheti, ugyanakkor egy másik része a gazdaságba jobban becsatornázva nagyobb hozzáadott értéket teremthetne akár a gazdaságnak, akár a lakosságra nézve.
Az adatok alapján ugyanis az látszik, hogy az átértékelődési hatás a tőzsdei részvények kapcsán negyedévente nagyjából 3 százalék körül volt 2016 és 2025 között. A részvénypiacra nézve közben az látható, hogy ugyanezen időszakban az osztalékok újrabefektetését is figyelembe véve, az S&P 500 és a BUX index forintban számított évesített hozama egyaránt 16 százalék felett alakult. Vélhetően tehát ennek is kedvező hatása lehet abban, hogy a tőzsdei részvények aránya a teljes pénzügyi vagyonhoz viszonyítva szépen emelkedik.
Láthatóan tehát a magyar háztartások részvénykitettsége már nem ott tart, ahol néhány évvel ezelőtt, ugyanakkor nemzetközi összevetésben továbbra is jelentős növekedési lehetőség mutatkozik. A kérdés már nemcsak az, hogy nőhet-e tovább a részvényarány, hanem az is, hogy milyen gyorsan közelítheti meg a fejlettebb piacokon látott szinteket. Ebben a hosszú távú pénzügyi szemlélet erősödése, a részvénybefektetések könnyebb elérhetősége és a pénzügyi ismeretek bővülése egyaránt segíthet.
jogi nyilatkozat
A fenti tájékoztatást a Patria Finance Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „K&H Értékpapír”) állította össze.
A K&H Értékpapír jelen tájékoztatás útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, marketingközleménynek, így az itt szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.
A K&H Értékpapír semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A tájékoztatásban szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A tájékoztatásban szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.
Felhívjuk továbbá Ügyfeleink figyelmét, hogy minden, a K&H Értékpapír által készített statisztika, kimutatás pusztán tájékoztató jellegű, az azokban szereplő adatok és eredmények nem minősülnek az adott statisztika vagy kimutatás tekintetében reprezentatívnak.
A K&H Értékpapír működését anyavállalata révén a cseh pénzügyi felügyelet, a CNB (Czech National Bank) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.