Ismét egy sok vitára okot adó kérdés, nevezetesen hogy mennyi pénz szükséges ahhoz, hogy valaki tőzsdézzen, vagy általánosságban befektető legyen. Könnyedén állíthatja bárki, hogy pusztán pár száz (vagy pár ezer) forintért is lehet részvényeket vásárolni, de ne dőljünk be ezeknek a szlogeneknek, ez közel sem ennyire egyszerű. Ebben a posztban kicsit pontosabban is megpróbáljuk körül járni a témát, természetesen erősen általánosítva, de talán jó kiinduló pontot adva az olvasóknak a további gondolkodáshoz.

A vagyon számít

A kiindulópont természetesen, hogy befektetésekhez befektetésre való pénzre, tágabb értelemben vagyonra van szükség. Persze sokféleképpen lehet vagyont szerezni, ám a legegyszerűbb formája ennek az, ha jövedelmünknél kevesebbet költünk, így megtakarításunk képződik, mely lehetővé teszi hogy szabadon befektethessük azt. Ennek egyik helyszíne lehet a tőzsde, de ilyen lehetőséget kínálnak az államkötvények, vagy éppen az ingatlanpiac is.

Emiatt ha vagyonról gondolkozunk, mindig érdemes minél tágabban értelmezni saját helyzetünket. Az ingatlanunk értéke (a hitel levonásával) szintén a vagyonunk része, a különböző egyéb célra félretett számlákkal, értékes ingóságainkkal, és készpénzünkkel együtt. Amikor döntéseket hozunk, ezeket is figyelembe kell venni, túlságosan egy lábon állni nem érdemes.

Mielőtt a tőzsdére lépnénk, érdemes alaposan felmérni vagyoni helyzetünket, és felcsapni egy excelt, vagy elővenni a számológépet, tollal, papírral együtt. Mérjük fel a várható kiadásainkat, bevételeinket, hiteleink alakulását, készítsünk valami egyszerű prognózist arról, hogyan alakulhat ingóságaink, ingatlanunk várható értéke. Ha ezzel megvagyunk, akkor látni fogjuk, mekkora lehetőségünk van arra, hogy vagyonunk szabad részével (készpénz) aktívabban is foglalkozzunk, és befektessük azt, például befektetési alapokba, tőzsdei részvényekbe. Ezt csak azért tartottam fontosnak kiemelni, hogy azért nem árt kicsit számolgatni, hiszen minden vagyonunkkal, erőn felül tőzsdézni óriási felelőtlenség.

A határ nem a csillagos ég

Mese habbal, hogy már kis összeggel is rendkívüli gazdagságra tehetünk szert a tőzsdén, az elmúlt évtizedekben ugyanis mindig is volt egy általánosan elérhető hozamszint, mely a befektetőknek osztályrészül jutott. Jelenleg ez egyébként nem túl magas, de azért látható, hogy az elmúlt 100 év alapján is legfeljebb évi 10-12 százalékot kereshetett valaki részvénypiaci befektetésekkel. Hosszú távon ennél sokkal többet mi sem fogunk, ha lesz is kiemelkedően jó év, mindig jöhet utána egy átlag alatti év, szóval ne áltassuk magunkat, teljesítményünk legjobban a piaci környezettől függ, semmint befektetői kvalitásainktól.

Ha felelős döntést akarunk hozni magunk, vagy éppen a gyermekeink jövője szempontjából, akkor egyszerűen el kell fogadni, hogy hosszú távon valószínűleg mi sem leszünk átlag feletti befektetők. Az átlag feletti teljesítmény hajszolása viszont nem is jó cél egy befektető számára, az legyen inkább az alapkezelők játéka, akik egymást legyőzésével próbálják igazolni azokat az extra vagyonkezelési díjakat, amit vagyonunk kezeléséért számítanak fel.

Lesznek költségek

Ahogyan bármilyen szolgáltatásnak az életben, úgy a tőzsdei befektetéseknek is van költsége, melyekkel számolni kell, amikor döntést hozunk, ezeket a szolgáltatásért cserébe el kell fogadnunk. Befektetőként azonban célszerű arra törekedni, hogy minél inkább leszorítsuk ezeket a díjakat, mivel látható, hogy a hozamaink hosszú távon úgy is attól függenek leginkább, milyen lesz a piaci környezet.

A teljes költségeket érdemes a befektetett tőkénkhez viszonyítani. Vagyis ha van 1 millió forintunk erre a célra, és évente 10 000 forintot költünk el különböző jutalékokra, számlavezetésre, devizaváltásra, akkor 1 százalékos a költségszintünk. Az alábbi ábrán látható, hogy már 5 millió forint, 50 évre befektetett összegnél is mennyit tud számítani, milyen költségek mellett tudunk befektetni.

És akkor a lényeg

A hosszú bevezetés után persze akkor jöjjön a lényeg, egy kis kalkuláció. Vegyünk egy diverzifikált portfóliót, ami részvények mellett kötvényeket, nyersanyagpiaci termékeket, vagy éppen kötvényeket is tart. Látni kell, hogy más eszközosztályoktól más hozamok várhatóak el, például a kötvények hozama elmarad a részvényekétől, ugyanakkor diverzifikációs céllal szükségesek. Nem megyünk most bele részletesen, de tegyük fel, hogy az így képzett diverzifikált portfólió várható éves hozama átlagosan 6 százalékos lesz. Egy millió forintos tőkén így elvileg 60 ezer forintos pluszt érhetünk el, bár adózás után ez azért kevesebb lesz (kivéve, ha nyitunk TBSZ-t).

Csak hogy akkor a költségekről még nem beszéltünk, és a legfontosabb megállapítás, hogy egy kisebb tőkénél a diverzifikáció költsége arányaiban sokkal nagyobb, mint egy jelentős vagyonnál. És igen, ez a lényeg, adni-venni bárki tud, kevés pénzzel is, de diverzifikált portfóliót kialakítani már nem, vagy csak nagyon drágán.

Kollégám már jó ideje nagy elszántsággal kezeli/követi az oldalon lévő virtuális portfóliót. A sztori részleteibe nem mennék bele (link itt), ő alapvetően 30 millió forintos elméleti tőkével indította ezt. Lehet rajta vitatkozni, hogy mennyire diverzifikált ez a portfólió, de rossznak azért aligha nevezhető. Itt egyébként nagyjából 1,5 százalék közelében lenne az éves teljes költségszint, bár még csak pár hónap adata ismert.

Ha ezt a portfóliót egy sokkal kisebb, 1 millió forintos tőkével modellezük le, akkor már 4 hónap után extrém magas, 4,7 százalékos költségszintet látunk, és hol van még az év vége. Nyugodtan kijelenthető, hogy ez a portfólió 1 millió forintos tőkével nem képezhető le úgy, hogy a költségek ne vigyék el a hozamot.

Nem is biztos persze, hogy ennyire diverzifikált portfólióra kell törekednünk. Egy 10 elemű portfólió is gyorsan összeállítható, 20 százalék magyar, 10-15 amerikai és 10-15 százalék európai részvényből, emellett, részvény ETF, kötvény ETF, vagy éppen nyersanyagpiaci ETF is egy kattintással vásárolható. Csak egy gyors számítás mellett úgy találtuk, ha évente kétszer cseréljük az elemeket nagyjából 1 százalék közelében jön ki a költségszint egy 3 millió forintos tőkénél, ami azért bőven elfogadható, és nem eszi meg a hozamunkat. Ezzel együtt 1 millió forintnál már 2,6 százalékot találtunk, ahol azért láthatóan már komoly költségszintről beszélhetünk.

Látható hogy azért van hatékony megoldás azok számára is, akik nem rendelkeznek több millió forinttal. Az ETF-ek ugyanis egy részvénykosarat jelentenek, melyet egy kattintással költséghatékonyan meg lehet vásárolni, ráadásul a profi alapkezelők is kínálnak abszolút hozamú alapokat, melyek szintén nagyon nagy segítséget jelenthetnek ilyenkor, és kis tőkénél érdemes inkább ezekre hagyatkozni. Bár ahogy fentebb is említettem, a belső költség itt nem alacsony, de azért még mindig jobb 1,5-2 százalékot kifizetni, mint éves szinten 9-10 százalékos költséggel saját magunknak összerakni egy diverzifikált portfóliót.

Mi a KBC-nél két dologban nagyon hiszünk. Az egyik, hogy hosszú távon a költségek nagyban meghatározzák, hogy mennyire tud sikeres lenni a befektető. A másik, hogy minél több elérhető termékre van szükség a palettán, mivel minden befektető számít, mindenki számára létezik hatékony megoldás.

Útravaló:

  • Diverzifikálj!
  • Nagyon figyelj a költségekre!
  • Ha máshogy nem éri meg, akkor inkább csak alapokban, ETF-ekben gondolkodj!
Tartalom lezárása:2017.09.21 14:12
Időtartam:N/A

jogi nyilatkozat

A fenti marketingközleményt a Patria Finance Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „K&H Értékpapír”) állította össze. A K&H Értékpapír semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A marketingközleményben szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A pénzügyi eszközök értéke, ára vagy a belőlük származó jövedelem változhat, illetve az árfolyamváltozások ezeket befolyásolhatják. Ezen változások következtében a pénzügyi eszközökbe történő befektetés értéke csökkenhet. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A marketingközleményben szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.

Amennyiben a marketingközleményben a K&H Értékpapír további marketingközleményein alapuló ajánlások szerepelnek, azok soha nem értelmezhetők a kapcsolódó marketingközleményben foglalt iránymutatások nélkül.

A Patria Finance, a.s.-szel való együttműködés keretében létrejött, több szerzőt feltüntető marketingközlemények esetében az eredeti, cseh nyelvű marketingközlemény szerzője a Patria Finance, a.s. megjelölt munkavállalója, a magyar nyelvű fordítást, illetve a lektorálást pedig a K&H Értékpapír munkavállalója végzi, így az érintett marketingközlemény tartalma lényegében megegyezik az eredeti cseh nyelvű marketingközleménnyel.

A K&H Értékpapír semmilyen módon nem garantálja, hogy a marketingközleményben említett pénzügyi instrumentumok megfelelnek az Ön igényeinek. A K&H Értékpapír a jogszabályoknak megfelelően elvégzi az értékesített termékek célpiaci vizsgálatát. A vizsgálat keretében értékeli a termékek jellemzőit, valamint az ügyfelekről rendelkezésére álló – befektetővédelmi kérdőív kitöltése révén megszerzett - információkat. Weboldalunk látogatói az anyagainkban feltüntetett pénzügyi instrumentumok tekintetében az azokban megjelölt célpiacon kívülre is eshetnek.

A K&H Értékpapír jelen marketingközlemény útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így a marketingközleményben szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.

A marketingközleményben említett pénzügyi eszközök, illetve befektetési stratégiák nem alkalmasak minden befektető számára. Az abban szereplő vélemények és ajánlások nem veszik figyelembe az egyes ügyfelek egyéni helyzetét és személyes körülményeit, pénzügyi helyzetét, ismereteit, tapasztalatait, céljait vagy igényeit, valamint nem hivatottak konkrét pénzügyi eszközöket vagy befektetési stratégiákat ajánlani az egyes befektetőknek. A marketingközlemény elsősorban olyan befektetők számára készült, akiktől elvárható, hogy befektetési döntéseiket saját maguk, önállóan hozzák meg és döntsenek a marketingközleménnyel érintett pénzügyi eszközökbe történő befektetés célszerűségéről, figyelembe véve különösen az árat, a lehetséges veszélyeket és kockázatokat, saját befektetési stratégiájukat, valamint saját jogi, adózási és pénzügyi helyzetüket. A marketingközlemény maga nem képezheti a befektetési döntések egyetlen alapját.

A befektetőnek a befektetés alkalmasságának megítélése szempontjából szükséges lehet saját felelősségre szakmai tanácsot kérnie, ideértve az adótanácsadást is, a marketingközleményben nevesített pénzügyi eszközökkel, egyéb befektetési eszközökkel, befektetési stratégiákkal kapcsolatban.

A K&H Értékpapír működését anyavállalata révén a cseh pénzügyi felügyelet, a CNB (Czech National Bank) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.

Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve kizárólag a K&H Értékpapír előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen marketingközlemény tartalmát rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni, sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.

A jelen marketingközlemény nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A K&H Értékpapír jelen marketingközleményre is kiterjedő módon megfelelő belső eljárásokat dolgozott ki és működtet az összeférhetetlenségi esetek elkerülése, illetve közzététele érdekében. A jelen marketingközlemény készítésében részt vevő személyekre vonatkozó és a marketingközleménnyel kapcsolatos egyéb lényeges információkat a következő oldalon, a linkre kattintva talál: Anyagaink jellemzői, összeférhetetlenségi szabályok 

A 2023. december 31. előtti keltezésű tartalmakat eredetileg a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe állította össze, és a KBC Equitas oldalán (www.kbcequitas.hu) voltak elérhetőek.

Fordulni próbálna az Eli Lilly

Varga Dániel | 2025.05.30 11:33
A sáv aljáról venne lendületet a részvény

8 fontos hír ma reggel

K&H Értékpapír | 2025.05.30 08:39
Vámok, arany, Costco, Dell, Duna House

Nincs megállás az Nvidia növekedésében

Kereskedelmi korlátozások sem jelentettek akadályt