Hamarosan indul Magyarországon az osztalékfizetési szezon, ezért ismét összegyűjtöttük az osztalékkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, illetve a hazai cégek osztalékfizetésének rendjéről eddig ismert információkat.
Először is talán azt a kérdést érdemes tisztázni, hogy mi is az az osztalék? A válasz nagyon egyszerű, a vállalatok a megtermelt nyereségüket kétféleképpen használhatják fel. Egyrészt befektethetik saját működésükbe, amivel az egyes projektjeiket tudják finanszírozni, másrészt pedig egyfajta jutalomként kifizethetik a hűséges tulajdonosok számára. Ennek egyik formája az osztalékfizetés, de ezzel közel egyenértékű lépésnek számít a saját részvények visszavásárlása is. Sőt, arra is van példa, hogy egy cég nem pénzzel, hanem saját részvényeinek meghatározott arányú jóváírásával egyenlíti ki az osztalékot (főként Nyugat-Európában).
Mindez azt jelenti, hogy aki a tőzsdén részvényekbe fektet az nem csak az árfolyamok mozgásából profitálhat, hanem az egyes cégek nyereségének felosztásából, azaz adott esetben az osztalékfizetésből is. A kifizetésre kerülő összeget a részvényesek a tulajdoni hányaduk arányában osztják fel. Az osztalék mértékéről általában az igazgatóság/igazgatótanács tesz javaslatot, de a végső döntést a közgyűlés, azaz maguk a részvényesek hozzák meg.
Némi hasonlóság fedezhető fel az osztalékfizető részvények, illetve a kötvények között, hiszen mindkét értékpapír típus nagyjából egy előre meghatározott összeget fizet ki tulajdonosainak éves szinten. Persze azt is látni kell, hogy az osztalékpapírok is a részvények kockázatait futják, azaz kockázatosabb eszközöknek számítanak, mint a kötvények. A befektetők számára mégis fontos lehet a stabil készpénzáramlás. Éppen ezért egy relatíve alacsonyabb kamatkörnyezet arra sarkallhatja a piaci szereplőket, hogy a nagyobb hozammal kecsegtető részvények felé mozduljanak el. Ebben az esetben pedig ideális megoldásnak tűnhetnek az osztalékpapírok.
MILYEN GYAKRAN FIZETNEK OSZTALÉKOT?
Elsősorban az osztalékfizetési kultúrához köthető, hogy egy cég mikor fizeti ki osztalékát. Hazánkban a vállalatok általában az üzleti év végét követő fél évben jó eséllyel kifizetik az osztalékot. Azaz egy Mol, vagy egy OTP osztalékfizetésére legkésőbb júniusban kerül sor. Ráadásul ennek menetéről jó előre közleményt adnak ki, informálva a befektetőket.
Ezzel szemben Nyugat-Európában az a megszokott, hogy a cégek nem várják meg az üzleti év végét, és egy úgynevezett osztalékelőleget fizetnek még az éves rendes osztalékot megelőzően. Persze kivételek itt is vannak. Mindeközben Észak-Amerikában még kifinomultabb az osztalékfizetési kultúra, ugyanis itt az osztalékot negyedéves bontásban adják oda a cégek. Azaz egy évben négy kifizetésben is részesülnek a tulajdonosok, ami tulajdonképp arra sarkallja őket, hogy ha osztalékban gondolkodnak, akkor hosszabb távon fektessenek be.
HASZNOS TUDNIVALÓK A HAZAI OSZTALÉKFIZETÉSRŐL!
Az egyik legfontosabb időpont, amivel jó, ha tisztában vagyunk, az maga az osztalék kifizetésének napja (ezt a napot E-vel szokták rövidíteni). Ebből ugyanis alapesetben az is kiszámítható, hogy legkésőbb mikor lehet osztalékért megvenni a részvényt. A számítás rendkívül egyszerű, ugyanis az osztalékfizetés kezdő napjából hét munkanapot kell visszaszámolni (E-7), és máris megkapjuk az utolsó napot, amikor még osztalék fejében lehet részvényt vásárolni. Persze ez csak egy hüvelykujj szabály, aminek a hazai osztalékfizető részvények többsége megfelel, ugyanakkor kivételek itt is akadnak (pl. Graphisoft Park).
Osztalékfizetéssel kapcsolatos fontosabb időpontok:
- E-7 nap: Ez az utolsó nap, amikor osztalékfizetésre jogosító részvényt lehet vásárolni.
- E-6 nap: Az osztalékszelvény levágásának a napja, amikor már csak osztalék nélkül lehet a részvényekkel kereskedni. Ekkor már értékesíthetőek a korábban az osztalék gyanánt vásárolt részvények, mivel ezek után már jár az osztalék.
- E-5 nap: A tulajdonosi megfeleltetés napja, amikor is a T+2 napos elszámolás miatt fizikailag is a tulajdonunkba kerül a részvény, így ténylegesen ezen a napon válnak a részvényesek jogosulttá osztalékot kapni.
- E nap: Az osztalékfizetés kezdőnapja.
Nézzünk egy példát!
Az OTP április 15-i közgyűlésén döntenek a javasolt 165 forintos osztalékról. Amennyiben jóváhagyják azt, az osztalék kifizetése június 6-án kezdődhet meg. Ez azt jelenti, hogy hat munkanappal korábban, tehát május 27-én már osztalék nélkül forog a papír, azaz május 26-án kell annak megvásárolnia a részvényt, aki osztalékhoz kíván jutni. Amennyiben ezen a napon piaczáráskor számlánkon van az értékpapír, úgy jogosulttá váltunk az az évi osztalékra, ezért ezt követően bármikor, így akár az osztalékfizetés napja előtt is eladhatjuk részvényünket.
Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük az eddig ismert információkat a magyar cégek osztalékfizetésével kapcsolatban.
Amennyiben a nagyobb európai vállalatok osztalékfizetésére kíváncsi, erre a linkre kattintva bővebben is tájékozódhat azokról.
jogi nyilatkozat
A fenti marketingközleményt a Patria Finance Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „K&H Értékpapír”) állította össze. A K&H Értékpapír semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A marketingközleményben szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A pénzügyi eszközök értéke, ára vagy a belőlük származó jövedelem változhat, illetve az árfolyamváltozások ezeket befolyásolhatják. Ezen változások következtében a pénzügyi eszközökbe történő befektetés értéke csökkenhet. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A marketingközleményben szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.
Amennyiben a marketingközleményben a K&H Értékpapír további marketingközleményein alapuló ajánlások szerepelnek, azok soha nem értelmezhetők a kapcsolódó marketingközleményben foglalt iránymutatások nélkül.
A Patria Finance, a.s.-szel való együttműködés keretében létrejött, több szerzőt feltüntető marketingközlemények esetében az eredeti, cseh nyelvű marketingközlemény szerzője a Patria Finance, a.s. megjelölt munkavállalója, a magyar nyelvű fordítást, illetve a lektorálást pedig a K&H Értékpapír munkavállalója végzi, így az érintett marketingközlemény tartalma lényegében megegyezik az eredeti cseh nyelvű marketingközleménnyel.
A K&H Értékpapír semmilyen módon nem garantálja, hogy a marketingközleményben említett pénzügyi instrumentumok megfelelnek az Ön igényeinek. A K&H Értékpapír a jogszabályoknak megfelelően elvégzi az értékesített termékek célpiaci vizsgálatát. A vizsgálat keretében értékeli a termékek jellemzőit, valamint az ügyfelekről rendelkezésére álló – befektetővédelmi kérdőív kitöltése révén megszerzett - információkat. Weboldalunk látogatói az anyagainkban feltüntetett pénzügyi instrumentumok tekintetében az azokban megjelölt célpiacon kívülre is eshetnek.
A K&H Értékpapír jelen marketingközlemény útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így a marketingközleményben szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.
A marketingközleményben említett pénzügyi eszközök, illetve befektetési stratégiák nem alkalmasak minden befektető számára. Az abban szereplő vélemények és ajánlások nem veszik figyelembe az egyes ügyfelek egyéni helyzetét és személyes körülményeit, pénzügyi helyzetét, ismereteit, tapasztalatait, céljait vagy igényeit, valamint nem hivatottak konkrét pénzügyi eszközöket vagy befektetési stratégiákat ajánlani az egyes befektetőknek. A marketingközlemény elsősorban olyan befektetők számára készült, akiktől elvárható, hogy befektetési döntéseiket saját maguk, önállóan hozzák meg és döntsenek a marketingközleménnyel érintett pénzügyi eszközökbe történő befektetés célszerűségéről, figyelembe véve különösen az árat, a lehetséges veszélyeket és kockázatokat, saját befektetési stratégiájukat, valamint saját jogi, adózási és pénzügyi helyzetüket. A marketingközlemény maga nem képezheti a befektetési döntések egyetlen alapját.
A befektetőnek a befektetés alkalmasságának megítélése szempontjából szükséges lehet saját felelősségre szakmai tanácsot kérnie, ideértve az adótanácsadást is, a marketingközleményben nevesített pénzügyi eszközökkel, egyéb befektetési eszközökkel, befektetési stratégiákkal kapcsolatban.
A K&H Értékpapír működését anyavállalata révén a cseh pénzügyi felügyelet, a CNB (Czech National Bank) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.
Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve kizárólag a K&H Értékpapír előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen marketingközlemény tartalmát rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni, sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.
A jelen marketingközlemény nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.
A K&H Értékpapír jelen marketingközleményre is kiterjedő módon megfelelő belső eljárásokat dolgozott ki és működtet az összeférhetetlenségi esetek elkerülése, illetve közzététele érdekében. A jelen marketingközlemény készítésében részt vevő személyekre vonatkozó és a marketingközleménnyel kapcsolatos egyéb lényeges információkat a következő oldalon, a linkre kattintva talál: Anyagaink jellemzői, összeférhetetlenségi szabályok
A 2023. december 31. előtti keltezésű tartalmakat eredetileg a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe állította össze, és a KBC Equitas oldalán (www.kbcequitas.hu) voltak elérhetőek.