Ahogyan az internet világa egyre népesebb, úgy a befektetésekkel kapcsolatban egyre több blog, tartalom, videó, podcast, valamint más szakmai anyag jelenik meg. Ezzel persze nincsen semmi baj, a 21. században az online világ adta lehetőségek rendkívül költséghatékonyan hozták el széles rétegek számára a befektetések világát, a megismerés élvezetét, és persze annak eredményeit is. Mi a KBC Equitas elemző csapataként hiszünk abban, hogy a szakmaiság és a fogyaszthatóság kéz a kézben járnak, ezért is készítettük el 10 részes videósorozatunkat a befektetések témájában, Pár perc befektetés címen. A mostani írásunkban a harmadik részt mutatnánk be néhány percben.
Előző blogbejegyzésünkben megismerhettük, hogy milyen alapvető dolgokra, tényezőkre érdemes figyelnünk, valamint milyen alapszabályokat kell ismernünk a befektetéseink során. Az alábbi részben tovább megyünk, és megvizsgáljuk, miért is a részvények szokták jellemzően a legmagasabb hozamokat adni.
Ha ránézünk egy tetszőleges részvény árfolyammozgásaira, azt láthatjuk, hogy véletlenszerűen váltogatják egymást a pozitív és negatív napok. Azonban, ha a napi hozamok helyett hosszabb távon vizsgáljuk a pozitív és negatív periódusok arányát, az egy, de akár a 10 éves hozamok is nagyobb arányban lesznek pozitívak. Látni kell tehát, hogy nem érdemes rövid távon gondolkodni ha részvénybefektetésről van szó, sokkal kifizetődőbb a hosszútávú gondolkodás. Ha valaki rövid távon fél a vagyonveszteségtől, és ezért a részvényvásárlás ellen dönt, azzal azt kockáztatja, hogy hosszú távon az infláció emészti fel a vagyonát.
Az infláció és a reáleszközök
Ugyan sokan ismerik azt a szabályt, hogy az infláció ellen reáleszközöket kell tartani, de ilyenkor felmerülhet az a kérdés, hogy mégis mik azok a reáleszközök. A reáleszköz kifejezés egy olyan eszközben való részesedést takar, ami a reálgazdaságban is megtalálható, például egy vállalkozásban szerzett üzletrész, egy tőzsdén jegyzett cég részvénye, vagy éppen az ingatlanok is ide sorolhatóak.
Jellemzően ezek az eszközök a gazdasággal szoktak együtt mozogni, például egy tőzsdei cég is könnyebben át tudja hárítani az infláció hatását a fogyasztókra áremeléssel, így magasabb bevételekhez jutva, ami a részvény árfolyamában is megjelenhet idővel. Tehát aki ki szeretné szűrni az infláció hatását, annak olyan eszközökbe érdemes fektetnie, amelyek lekövetik a gazdaság mozgását.
A gazdaság felfelé megy
Néhány kivételtől eltekintve általánosságban kijelenthető, hogy a gazdaságok növekedési pályán mozognak hosszú távon. A növekedést elsősorban a technológiai fejlesztések, innovációk sorozatának köszönhetjük, hiszen ezek segítségével a gazdaság hatékonysága folyamatosan javul. Értelemszerűen ennek a fejlődésnek legfőbb letéteményesei a vállalatok, a gazdasághoz hozzáadott többletértéküket magasabb bevételi és profitszámokkal díjazza a piac, amiből természetesen a részvényesek is részesülnek osztalék vagy magasabb árfolyam formájában.
Miért várunk magasabb hozamot?
A befektetéseknél létezik egy aranyszabály, miszerint a befektetésünkkel vállalt kockázatért valamennyi hozamot várunk cserébe. Értelemszerűen, ha magasabb ez a vállalt kockázat, az azt jelenti, hogy az érte járó hozam is magasabb lesz, a piacok így tudnak hatékonyan működni.
Azt látni kell, hogy egy üzletbe való befektetés, ide tartozik a részvényvásárlás is, számos kockázattal jár, ráadásul egy esetleges csődeljárás során is a részvényesek jutnak utoljára kompenzációhoz. Összeségében tehát a részvénybefektetések magasabb kockázatokkal járnak, de hosszú távon ez magasabb hozamokat eredményez.
Nem minden részvény ugyanolyan
Először is minden ország gazdasága különböző növekedési pályán mozog, ebből értelemszerűen következik az is, hogy a különböző országok a részvényeinek átlagos teljesítményében is lesznek különbségek, amit legjobban egy ország egész gazdaságát lefedő indexkövető ETF-ek összemérésével tudunk szemléltetni. Vehetjük példának az amerikai és a japán gazdaságot. Míg az amerikai gazdaságot legjobban lefedő S&P 500 index több, mint 900 százalékos hozamot hozott össze a 90-es évek kezdetétől számítva, addig ugyanazon időtáv alatt a japán Nikkei 225 index negatív, mínusz 28 százalékos hozamot tudott csak elérni. Látható tehát, hogy közel sem mindegy melyik országba tesszük a pénzünket, befektetési döntéseknél fontos mérlegelni azt is, milyen erőt mutat az adott célország gazdasága.
Másodszor nem csak a különböző gazdaságokban érdemes különbségeket tennünk, de egy adott gazdaság szektorai között is. Minden szektorban más hatások érvényesülhetnek és az átlagos hozamok is eltérhetnek szektoronként. Értelemszerűen az elektromos autógyártó szegmensben nagyobb hozamokat láthatunk, mint a vasúti cégeknél, de sokszor nem tudják tartani a magasabb növekedési várakozásokat ezek a cégek, ilyenkor pedig egy-egy komolyabb korrekciónak is tanúi lehetünk, itt is érvényesül a hozam és kockázat kapcsolata.
Egy iparágon belül is különbséget tehetünk az egyes cégek részvényei között, nem mindegy, hogy mekkora profit- és bevételszámokat tud egy cég realizálni, mint ahogy az sem mindegy, hogy milyen értékeltségen forog a papír.
Összeségében elmondható tehát, hogy közel sem mindegy a részvénybefektetésnél, hogy milyen országba, devizanembe, iparágba tesszük a pénzünket, valamint az iparágon belül milyen helyzetben van a kiválasztott vállalat. Elsősorban az elemzők dolga az, hogy ilyen részletességgel utánajárjanak az egyes részvényeknek, hétköznapi befektetőként elegendő, ha mások által elkészített elemzésekből tájékozódunk.
Portfólióban kell gondolkozni
Az egy fontos aranyszabály, hogy mindenkinek a saját preferenciái alapján kell összeállítania a portfólióját, és ennek függvényében kell eldöntenie, mekkora legyen az egész részvényállomány, valamint az egyes iparágak és az egyedi részvények súlyaránya. Mindenkinek saját preferenciái vannak hozam, likviditás vagy éppen kockázat terén, ezért fontos, hogy ezeknek megfelelően állítsuk össze portfóliónkat.
Az interneten rengeteg tanácsot találhatunk azzal kapcsolatban, hogyan kéne a portfóliónkat összeállítani. Ezek közül az egyik legnépszerűbb módszer a 60-40 szabály, ami annyit takar, hogy 60 százalék részvény, és 40 százalék kötvénysúly jelenik meg egy elméleti portfólióban, vagyis a kockázatosabb eszközök súlya kicsivel magasabb. Emellett természetesen számos más módszer is létezik, de a legfontosabb az, hogy a részvényeket azért általában nem súlyozzák nagyon alul ezek az elméletek, noha azt el kell fogadni, hogy rövid távon így is előfordulhatnak negatív hozamú időszakok.
Összegzésként tehát elmondható, hogy hosszú távon a részvényektől várhatjuk a legmagasabb hozamokat, és ez a befektetési csoport tud leginkább megvédeni minket az infláció hatásaitól. Viszont nem mindegy, hogy milyen részvényeket választunk a portfóliónkba, azoknak előbb meg kell felelnie a saját preferenciáinknak. A Pár perc befektetés videósorozatunk harmadik részében tehát ezeket a témákat jártuk körül.
jogi nyilatkozat
A fenti marketingközleményt a Patria Finance Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „K&H Értékpapír”) állította össze. A K&H Értékpapír semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A marketingközleményben szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A pénzügyi eszközök értéke, ára vagy a belőlük származó jövedelem változhat, illetve az árfolyamváltozások ezeket befolyásolhatják. Ezen változások következtében a pénzügyi eszközökbe történő befektetés értéke csökkenhet. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A marketingközleményben szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.
Amennyiben a marketingközleményben a K&H Értékpapír további marketingközleményein alapuló ajánlások szerepelnek, azok soha nem értelmezhetők a kapcsolódó marketingközleményben foglalt iránymutatások nélkül.
A K&H Értékpapír semmilyen módon nem garantálja, hogy a marketingközleményben említett pénzügyi instrumentumok megfelelnek az Ön igényeinek. A K&H Értékpapír a jogszabályoknak megfelelően elvégzi az értékesített termékek célpiaci vizsgálatát. A vizsgálat keretében értékeli a termékek jellemzőit, valamint az ügyfelekről rendelkezésére álló – megfelelési teszt kitöltése révén megszerzett - információkat. Weboldalunk látogatói az anyagainkban feltüntetett pénzügyi instrumentumok tekintetében az azokban megjelölt célpiacon kívülre is eshetnek.
A K&H Értékpapír jelen marketingközlemény útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így a marketingközleményben szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.
A marketingközleményben említett pénzügyi eszközök, illetve befektetési stratégiák nem alkalmasak minden befektető számára. Az abban szereplő vélemények és ajánlások nem veszik figyelembe az egyes ügyfelek egyéni helyzetét és személyes körülményeit, pénzügyi helyzetét, ismereteit, tapasztalatait, céljait vagy igényeit, valamint nem hivatottak konkrét pénzügyi eszközöket vagy befektetési stratégiákat ajánlani az egyes befektetőknek. A marketingközlemény elsősorban olyan befektetők számára készült, akiktől elvárható, hogy befektetési döntéseiket saját maguk, önállóan hozzák meg és döntsenek a marketingközleménnyel érintett pénzügyi eszközökbe történő befektetés célszerűségéről, figyelembe véve különösen az árat, a lehetséges veszélyeket és kockázatokat, saját befektetési stratégiájukat, valamint saját jogi, adózási és pénzügyi helyzetüket. A marketingközlemény maga nem képezheti a befektetési döntések egyetlen alapját.
A befektetőnek a befektetés alkalmasságának megítélése szempontjából szükséges lehet saját felelősségre szakmai tanácsot kérnie, ideértve az adótanácsadást is, az elemzésben nevesített vagy ajánlott pénzügyi eszközökkel, egyéb befektetési eszközökkel, befektetési stratégiákkal kapcsolatban.
A K&H Értékpapír működését anyavállalata révén a cseh pénzügyi felügyelet, a CNB (Czech National Bank) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.
Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve kizárólag a K&H Értékpapír előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen marketingközlemény tartalmát rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni, sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.
A jelen marketingközlemény nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.
A K&H Értékpapír jelen marketingközleményre is kiterjedő módon megfelelő belső eljárásokat dolgozott ki és működtet az összeférhetetlenségi esetek elkerülése, illetve közzététele érdekében. A jelen marketingközlemény készítésében részt vevő személyekre vonatkozó és a marketingközleménnyel kapcsolatos egyéb lényeges információkat a következő oldalon, a linkre kattintva talál: Anyagaink jellemzői, összeférhetetlenségi szabályok
A 2023. december 31. előtti keltezésű tartalmakat eredetileg a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe állította össze, és a KBC Equitas oldalán (www.kbcequitas.hu) voltak elérhetőek.